Olimpia újra! Nah jó, ígérem nem lesz egy állandó dolog, hogy politizálok, bár őszintén ebben a témában nem a politika a lényeg nekem, hanem a közgazdaságtan. A politikai része ott érdekel valamennyire, hogy mennyire kihasználják ezt amúgy mindkét oldalon, hogy a magyar pénzügyi kultúra a békabankár segge alatt van, de teljesen. Ide kapcsolódó link: ha hasznosat akarsz olvasni a pénzügyekről egy olyan embertől, aki nem akar amúgy semmi eladni neked, ezt nézd meg: www.kiszamolo.hu

Szóval, az előző részben átnéztük a pénzügyek alapjait, legalábbis azt a részt, ahol a kiadások voltak, de nem lenne fair a dolog, ha nem néznénk meg a bevételi oldalt is.

Az egyik leggyakoribb érv, még Kemény Dénes is felhozta, idézem szó szerint is őt:

“Sajnálatosnak tartom, hogy az olimpiarendezés ellen most kampányolók közül senki nem beszél arról, mekkora támogatást kapna Budapest a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. Nem tisztességes dolog ezt elhallgatni.”

Nem az, igaza van, nézzük is meg.

Ha nagyon hatásvadász lennék, azt mondanám, hogy mi nem kapunk a NOBtól egy fillért sem. Jó tételmondat lenne és magyar nyelvtan szabályai szerint még csak nem is hazudnék. De, inkább maradjunk a teljes igazságnál: A NOB a bevételekből oszt vissza nekünk valamennyit.

Bizony, úgy kell elképzelni az egészet, hogy pl. rendezni akarsz egy Zámbó Jimmy emlékkoncertet, de Zámbó Jimmy jogai nem a tied, ugye. Szóval felveszed a kapcsolatot a családjával, hogy te feltétlen Jimmy koncertet akarsz, mert ő nagy név volt, többen jönnének el rá, mint egy Jacko-ra. Jimmy családja kinéz a haja mögül és azt mondja, hogy okés, de tudod mások is akarnak emlékkoncertet csinálni, szóval előbb pályázzatok. A pályázat nem olcsó, nem is biztos, hogy nyersz, de ez már csak ilyen. Itt Jimmy családja néha nálad vendégeskedik és egy halom papírt bekér.

Eljön az örömteli nap és te nyered a pályázatot, mehet a koncert szervezése. Jimmy családja ígérte, hogy segít, meg is kérded, mi is a segítség. Hát, ők ismernek nagy cégeket, meg a médiát és el tudják neked adni a koncert közvetítési jogát, jó áron. Az egész bolygó látni fogja a koncertet és ők osztoznak veled a bevételen. Mondják is, hogy 28%. Úgy érzed, ez egy kicsit sok jutaléknak nekik, de megnyugtatnak, hogy ez nem jutalék, te fogsz ennyit kapni az összes tévés bevételből. Ergo, háromnegyedét ők teszik el, mert csak. Mert Jimmy.

Jó, de hálisten árusítani fogsz Zámbó-babát, törölközőt, CD-t, konyhai mixert, bármit, amire ráfér a Király arca. Ami azért nem volt kicsi. A Jimmy család bólogat, hogy bizony, ők odaadják neked a Mester arcát, 33%. Te már sejted az előző után, de megkérded, hogy tuti legyen. Tuti bizony, ők megtartják a kétharmadot, te viszed a bevétel harmadát. Mert Jimmy.

Nem baj, hiszen azért a helyszínen is nézni fogják az emberek az eseményt, ők pedig megveszik a jegyeket majd. Itt újabb számot mond a család, 20%. Félsz az előzőek alapján, de most ez alaptalan, “csak” annyi a kérés, hogy jegyek ötöde legyen fenntartva ingyen a médiának, szponzoroknak és jimmiéknek. Segítenek azért: nem a hátsó sorokra gondolnak.

Szóval a nap végén rendezel egy koncertet, felépíted az összes infrastruktúrát, gondoskodsz a vendégekről, előadókról, fizeted a szekuritit, hogy a részeg srácok ne jussanak be, imádkozol, hogy jó idő legyen, a család viszont akármennyi is a bevétel, annak kevesebb mint felét, inkább harmadát dobja hozzád összesítve.

Most jön a leleplezés: igazából a Jimmy családja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB. A számok pedig amik itt vannak, egyáltalán nem légből kapottak, hanem a csodálatos megvalósíthatósági tanulmányban vannak, amire a kormány hivatkozik, itt lelhető fel A 859. oldalon kezdődik a bevételek részletezése és ott van minden fent használt szám.

Szóval a NOB nem a semmiből teremti a pénzt: visszacsorgat valamennyit, miközben kihasználja masszív monopolhelyzetét (le van védetve az ötkarika és bármi ami kicsi is hasonlít rá, nélkülük még ifjabb Antall sem tud “olympiát” szervezni).

Ergo, azt mondani, hogy “mekkora támogatást kapunk”, csúsztatás. Ha őszintébbek akarunk lenni, akkor úgy mondjuk, “mekkora támogatást adunk”. Elég szépet.