Az előző rész ott ért véget, hogy Imi megmutatta a szerszámát, de az hiába kemény, ha kicsi, ezért továbbengedték. Egy kollégával repültem amúgy, kedves cseh fiatalember, hiszen olyan idős, mint én. Hívjuk Dan-nek az egyszerűség kedvéért. Dan tősgyökeres prágai, annyi kávét iszik még dél előtt,…

Az úgy volt, hogy az aktuális cég (aminek nevét nem osztom meg, de maradjunk annyiban, hogy olyan, mint egy online Provident, ergo dupla annyit adakozok mostanában az Igazgyöngynek, hátha balanszban tudom tartani a karmám) kiküldött Rigába. Ez nekem azért tetszett, mert mindig is meg akartam nézni…