Kalandok a száztornyú városban

Egészségesen enni Csehországban

2016. március 09. - KatiImi

A cseh népről az első élményem Jaroslav Hašek, Švejk, a derék katona című műve volt, számtalanszor olvastam el, a mai napig néha leveszem a könyvespolcról és ugyanúgy röhögve tudom lapozgatni. Nem fogom elmondani miről szól a könyv, de bemutat egy cseh életérzést is: iszunk, dohányzunk, nagyokat eszünk, hogy tudjunk mire inni. Közben politizálunk, végtelen pasis történeteket osztunk meg (nem túl sok női szereplő van, de ők sem mennének át egy Bechdel-teszten), közben persze zajlik egy háború is, pusztul az emberiség, de azért “mégegysört”.

Hašek amúgy nem vizet prédikált és bort ivott, hanem sört prédikált és sört ivott. Folyamatosan. Negyven évesen halt meg, életmódja következményeként. Ne sajnáljuk, így volt autentikus, olyan ez, mintha egy nepáli lavina vinné el Leslie L. Lawrencet.

Most így pár hét után elmondhatom, hogy a Švejk nem túloz, sőt, néhol még valószínűleg Hašek finomított, hogy más országokban ne nézzék sci-finek a művet. Csak a fontosabb dolgok így lejjebb.

Sör. A csehek fogyasztják egy főre esve a legtöbb sört a Földön. 150 litert fejenként (évente, nem havonta, hiába néz ki úgy). Ebben benne van ám az egy napos csecsemő és a lélegeztetőn tartott százéves bácsi is, csak hogy értelmezzük a statisztika jelentését. Az utánuk következő osztrákok 108 litert fogyasztanak, pedig anno a bécsi túráimon úgy éreztem, hogy mindig amikor egy osztrák gyerek azt mondja a vacsoránál, hogy “én inkább tejet kérek”, akkor kap egy fülest, nehogy elszemtelenedjen.

Prágában olcsóbb a sör a legtöbb helyen mint a víz. Ez nem ilyen vicces-túlzós duma, hanem annyira igaz, hogy a cseh parlament idén hozni fog egy törvényt, hogy a vendéglátóhelyeknek legalább egy alkoholmentes italt olcsóbban kell adniuk mint a sört. Mert jelenleg teljesen normális, hogy 20 koronáért kapsz egy sört, míg egy víz 25-nél kezdődik… Persze jó lenne hinni, hogy legalább rossz a sör ennyiért, de ez nem így van, a Tescoban kapható 8 koronás (100 forintos) sör simán hozza az otthoni Soproni minőségét, sőt. Amúgy itt nagyon nem divat a dobozos kiszerelés, üvegben van minden. Gondolom egy virágzó üvegvisszaváltó gazdaság épül erre, 3%-al megdobva az éves GDP-t, minimum.

Szóval sör mindenhol, helyi márkák, globálisak, ihatod, eheted, fürödhetsz benne. Ez az utolsó sem hazugság, vannak sörfürdők, persze főleg turistáknak, de akkor is nagy élmény lehet, hogy megmártod magad ebben a szent matériában. Tele van vitaminnal, szóval tuti egészséges… Teljesen normális, hogy délben csapolt sör van az egyetem menzáján és issza a hallgató meg a prof is ebéd mellé. Este ehhez képest szabadul el a dolog, szóval nem érdemes a kicsinyítőképzős “sörözgetést” használni akkor.

Gondolhatnánk, hogy ellensúlyozandó az alkoholizálást, a csehek legalább bioproteines-paleo joghurtot nyomnak reggel, teljes kiőrlésű zabpehellyel. Hagyok időt, hogy mindenki megtippelje igaz-e ez.

Nem igaz (aki igaznak gondolta, kezdje elölről a poszt olvasását, de szigorúan újratöltve a lapot, növekedjen a olvasottság). Az átlag cseh kaja sok húsból, zsírból, hagymából áll, ami mellé knédlit adnak. A knédli a lusták kenyere, akik nem akarják kivárni a sütés végét és még azelőtt tálalják mielőtt héja lenne neki. Viszont a jó zsíros, szaftos ételekhez zseniális körítés, mintha a kenyér belsejével tunkolnál és nem kell aggódni, hogy rád szólnak, hogy “a héját is meg kell enni, abban van a vitamin”. Az ételek zsírossága nem meglepő azért, próbálj meg te meginni 150 liter sört évente úgy, hogy probiotikus joghurtot eszel mellé…

Viszont jó leveseik vannak és Katival találtunk egy nagyon jó vegetáriánus éttermet is, ahol a napi menü teljesen vállalható árban van, ízletes minden és nem érzem úgy, mintha velem legeltetnének fel egy lucernaföldet.

Az egyik hétvégén Majáéknál tanultunk haluskyt csinálni, amit leginkább galuskának tudnék mondani, de ez a szlovák edition, szóval legyen halusky. Ha lesz időm, leírom ide hogyan is készül, megéri.

Szóval a cseh konyha összességében nem annyira különbözik a mienktől, hasonlóan “támogatja” a várható élettartamot itt Kelet-Európában mint nálunk, de pont ezért könnyű megszokni, a sört különösen. Dobrou chuť! (dobru kuty - jó étvágyat)

A bejegyzés trackback címe:

https://praha.blog.hu/api/trackback/id/tr898458210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.